hát eljött az utolsó nap, amit apáddal kettesben töltünk, mert holnap már megyünk be a kórházba, és kijönni már egészen biztosan külön fogunk:)
Már nagyon várjuk, hogy megszüless, és persze, hogy újra itthon legyünk együtt, veled:)
Eddig azért is nem írtam, mert volt itthon mit tenni, takarítani, pakolni, mosni, és minden…
Tegnap voltak itt a Folbiék, hát apádat eléggé felidegesítette Kriszta, mert hogy ő utálja a macskákat, és ki kell őket tenni a lakásból, apád meg közölte vele, hogy szerinte inkább a macska, mint a szomszédban disznók, tyúkok, és egy csomó légy. És még azt is mondta, hogy ez az ő lakása, szóval ide olyan állat jön be, amit mi jónak látunk. Arról nem is beszélve, hogy Nóri általában koszosabb mint az összes állat itthon, na mindegy.
Hiába ilyenkor mindenki okoskodni akar, kivéve nagyidék, mert ők soha nem szólnának bele, liberálisok:)
Megalakult anyád és apád új cége, a MULA Bt, /árvulamula-ból adódóan:)/, aznap sok helyen voltunk, Ugocsába az ügyvédnél, Árpád fejedelem úton a közjegyzőnél, majd beugrottunk a Versec-re megnéztük Banditát /anyád utódját/, majd Pannon, és végül CIB Bank számla nyitás. Ezután lazításként betértünk az Osváthba:) apád 10 gombóc fagyit evett meg:) krémest szeretett volna, de az nyáron nincs a szalmonella miatt.
Ahhoz képest, hogy a nőgyógyász úgy engedett el kedden, hogy mostantól feküdjek, egész kimerítő hetünk volt.

Anyu

megfőztük apád kedvenc ételét, amit anyád készít. Csípős szecsuáni + az a ronda madár /nagyapád szerint:)/ és rizs.
Reggel megint voltak méhösszehúzódásaim, mármint csak kettő, de az elég sokáig tartott. Apád is ágyban volt reggel velünk, együtt lustálkodtunk, nagyon romantikus volt:) Tudod ő mindig nagyon korán megy dolgozni, olyan 5körül kell, és 1/26-kor már el is megy itthonról, de ma egy kívételes nap volt, és csak 7körül indult el dolgozni. Azt mondta, megpróbál korábban ellógni, jó lenne:)
Délután felszereljük a polcodat, és a falvédődet is. Utána pedig megyünk a dokihoz, és ma este 24et fogunk nézni. Vettem csokit, és kávét a kórházba, mert a csoki jó lehet a szülőszobán, a kávé meg másnap, hogy ki tudjak kellni az ágyból, vérnyomás helyreállítás a kivérzés miatt. Most már tényleg útra készek vagyunk. Ma még kitakarítom apád egyik papucsát, mert a szülőszobára csak tiszta talpú papucsba lehet bemenni. Ha maradhatunk a héten itthon, akkor hétvégén rendbe teszük a hálót, és kiteszünk mamádnak /anyai/ mindent, ami kelhet a te fogadásodra ágynemű, pléd, pisifogó, esetleg egy-két ruha, hogy tudjanak válogatni apáddal:)
Mondtam apádnak, hogy mikor jövünk haza, akkor álljunk majd meg mamádéknál /apai/, mert a kórházban nem tudnak majd megfogni, ott csak üvegen keresztül nézhetnek meg. Szeretném, ha meglepetés lenne nekik:) Itt kérem a lelkes blog olvasókat, Szilvi, Márton, hogy nem elkotyogni:)
Holnap már tényleg bemutatom a cicákat.

csók
anyu

ui: már nagyon várunk…

hát meg volt a szokásos körmenet, és elégedettek voltunk apáddal, mert 10.30-ra mindennel végeztünk. Az ultrahangon azt mondták, hogy most olyan 3,5 kg körül vagy. A diab-ra már nem kell mennünk, és amint megszülettél, én elhagyhatom az inzulint. A CTG-n is minden rendben volt. Utána benéztünk mamádhoz, szokásos kávézásra, ez nálunk olyan mint az angoloknál az 5órai tea:), majd elkísértük mamádat az Ikeába, és Kikába, mert Mártonnak szeretett volna egy-két dolgot venni. Hát nem sikerült mindent, sőt csak dobozt vettünk. Utána mamád hazahozott, és bejött megnézni a te bútoraidat, meg úgy az egész szobát, mert még nem látta. Tetszett neki:) Aztán ő elment, mi meg ebédeltünk, és utána aludtunk egy nagyot, mert éjjel megint nem tudtunk. Apád most ért haza, mert Mártonnak voltak LCD tv-t venni, de most mondja, hogy nem vettek. Apád megy nagyapáddal valamikor mostanában Bécsbe, mert ott olcsóbb minden, és akarnak neked venni pelenkát, meg ezt azt. Papád meg ruhákat akar venni magának.

Anyu

ma voltunk ebédelni a mamádéknál, tökéletes rántott hús + burgonyapüré…, és utána a fiúk elmentek LCD tv-t nézni. Mi maradtunk elég sokáig, egészen pontosan a vacsora időig, ami természetesen fagyi volt:) Este apád elment futni, én meg kimentem a mutyikkal játszani. Árva teljesen el volt keseredve, mert apád nem vitte magával. Próbáltam egy kis seggvakargatással megvigasztalni, de most ez sem nagyon hatotta meg, pedig imádja.
Front lesz, szóval az is elképzelhető, hogy jövő héten megszületsz. Bár én nem bánnám, ha még maradnál, hogy dagadj egy kicsit.
Úgy volt, hogy megyünk ma Mártonhoz megnézni az új könyvespolcát, de elfáradtam. Sok lett volna mára. Majd legközelebb amikor fogadóképes lesz meglátogatjuk.
Apád elkezdett egy olyan edzést, ami 1perc futás 2perc séta, és mindezt 8szor. Most jött meg, hát elég jó lehet, mert egészen a 70-esig oda-vissza tartott a program. És mivel olyan jó gazdi, mint férj, és apa is, elvitte sétálni Árvát, utána meg a kicsiket is.
Másik nagymamád elaltatta ma Topi kutyát, mert már öreg volt, szegény…
Már összeállítottam a csoportot akiknek küldünk sms-t, ha megszülettél, bár apád barátai, munkatársai még nincsenek benne. Majd most, ha hazajön, akkor megbeszéljük vele.
Holnap már folytatnom kellene a Rajt, mert ha már itt leszel napi 24órában, akkor nem fog menni. Ebből a szempontból jobb lenne a kórházban, mert ott úgy sincs más dologom, mint olvasni, és téged simogatni naphosszat:) Már arról is beszéltünk apáddal, hogy mielőbb össze kellene hozni a tesódat, hogy viszonylag egyszere legyünk túl rajtatok. Nekem is egyszerűbb lenne úgy visszamenni dolgozni, mint hogy utánad 1/2év v. 1év munka, és utána kistesó. Persze sok függ attól is, hogy milyen gyerek leszel, és mi milyen szülök.

Anyu

hát pénteken betöltöttük a 37. hetet, ami annyit jelent, hogy mostantól bármikor elindulhatsz kifelé, már nem leszel koraszülött:), de azért persze nem kell sietned. Hétfőn nagyon sok helyre megyünk, reggel diab. mamma, utána ultrahang és CTG.
Tegnap este apád nagyon fáradtan jött meg a vitorlázásból, annyira, hogy még 24et sem néztünk. Elég jól érezte magát. Ma pedig korán kelt, és ment dolgozni, de nem marad el sokáig. Ma azt mondta, hogy ugye akkor már mondhatja neked, hogy “Rügy, gyere ki:)”
Tegnap előtt voltunk a kedvenc éttermünkben a Steak House-ban, és én minden szabályt felrúgva, jól bekajáltam:) Ettünk nagyon finom tejszínes meggylevest, lekísértük egy kis libamájas steak-kel, amihez áfonyás, laskagombás mártás volt, mennyei…, záróakkord egy buffalo nevű desszert volt, palacsinta megtöltve, vanília fagyival, marcipánnal, és leöntve csokoládéval. Amióta kiderült, hogy cukros vagyok, azóta ez volt az első diéta megszegésem. Talán belefér…
Márton is eljött velünk, bár ő nem evett, mert már a papádéknál vacsorázott. Én nem tudom mi van vele, de megint eléggé megártott neki a sör, pedig csak 3-4 korsóval ivott. Most tanfolyamra jár, az IBM fizeti, nagyon tetszik neki. Már ő is nagyon vár téged, kíváncsi vagyok, mikor először kézbe fog majd, milyen fejet fog vágni, majd lefotózzuk:) Az ember el sem tudja képzelni, mennyire kis pici leszel. Visszatérve, mi vittük haza apáddal, apád is már jó hangulatában volt:), és másnap csak du. 4körül jött az autójáért, szegény gyerek, nagyon beteg volt:(
Tegnap meglátogatott keresztanyád is, főztem nekik /Éva+Artin/ rakott krumplit, nagyon finom lett. Ebéd után fagyiztunk egyet az Osváthban, és csak este mentek haza.
Miután elmentek kimentem a mutyikhoz, mert tudod nincsenek ahhoz szokva, hogy velük egésznap nem foglalkozik senki. Egy kicsit hűlt a levegő is, és gondolom ennek köszönhetően Mula nagyon jókedvű volt, még a labdáért is futott:)
Jelentem tudtam aludni az éjszaka, ez nagy szám mostanában. Nagyon sokat gondolok az elkövetkező napokra, és állandóan te jársz a fejemben, és maga a szülés, és hogy vajon mit fogok érezni, közvetlen azután, hogy megszülettél. Szerintem ez fel sem fogható, most itt vagy bennem, én táplállak, belőlem élsz, tényleg anyád egy gazdatest:) Apád bent lesz velünk míg vajúdok, ha beindul a szülés akkor kimegy, és utána visszajön, ha kibújtál:) Szeretnélek már a kezembe fogni, biztos nagyon tündéri gyerek leszel. Tényleg kell a 9hónap, az elején még el sem tudtam képzelni, hogy te ott vagy, létezel, és majd egyszer kijössz, nem vártam semmit, talán fel sem fogtam. Most meg tudom, hogy élsz, mozogsz, reagálsz bizonyos dolgokra /pl. CTG amit utálsz/, nagyon várlak már.

Anyu ]]> https://kisszaj.ruffnet.hu/?feed=rss2&p=39 0 https://kisszaj.ruffnet.hu/?p=38 https://kisszaj.ruffnet.hu/?p=38#comments Fri, 27 Jul 2007 15:08:00 +0000 admin http://kisszaj.ruffnet.hu/?p=38

Csali, gondolom a nevéből már kitaláltad, ismét horgászat alkalmával került hozzánk, a főszereplők ua., mint Damilnál. Már itt laktunk Diósdon, mikor is apádék Abony felé mentek pecázni, és ott volt Csali. Azt mondták az ott horgászók, hogy már hetek óta ott ténfereg. Apád úgy gondolta, hogy majd beviszi a Ramicoba, de az ottani kutyusok nem fogadták be. Mire én hazajöttem a munkából már 3muty jött elém lelkesen. Csali Labrador és Vizsla keverék lehet, és kb. olyan idióta, mint egy vizsla. Ő a legokosabb, sose tanítottuk, mégis tudja, mert okosan elleste a többiektől, hogy az ül, fekszik mit jelent. Az utcán tökéletesen közlekedik póráz nélkül, ha szólunk neki visszajön, nem úgy mint Mula uraság. Elég erőszakos, amit Mula néha megun, és veréssel torol meg, véleményem szerint többször is megérdemelné a verést, de Damil mindig ott van, és kettőjük közé áll. Ha viszont Árva mégis elveri, akkor Damil lefekszik a földre, ezzel is Mula tudtára adja, hogy őt bizony ne bántsa. Ugatásnál is, ha úgy érzi Damil, hogy Mula baromi ideges, akkor hátrébb vonul, és lefekszik, tart Mulától. Bezzeg ez a kis majom, ez nem adja meg magát, egyik nap összeugrottak, szerintem miattam, és Csali elkapta Árva nyakát, na sejthetted mit kapott ezért. Ezek a verekedések nem tartanak sokáig, kb. 5perc, és szerencsére még egyiket sem kellett emiatt orvoshoz vinni. Cica mániás, ha itt vannak hátul, állandóan a cicákat lesi, és ha kiszúrja valamelyiket, beáll vadász pózba, megmerevedik, ugrásra készen. Szeret nagyon labdázni, most ebben a melegben, minden este mikor kimegyünk locsolni, akkor labdázunk is velük. Árva természetesen ebben a programban nem vesz részt, Damil is fut a labda után, de Csali mindig előbb ér oda. Azt szoktam csinálni, hogy direkt Damilnak dobom, hogy legyen egy kis siker élménye néha neki is. Télen elég rosszul nézett ki Csali, mikor már itthon laktunk építkezés után, akkor is. Fel volt puffadva, olyan tunya volt, és a szőre is elkezdett hullani, meg korpás volt a bőre. Elvittük a Ritához, és kiderült, hogy alacsonyan működik a pajzsmirigye. Azóta gyógyszert szed, és örök életében szednie kell. Most már jól van, bár vissza kellene vinnünk kontrollra, még mielőtt te megszületsz, meg kellene venni nekik féregtelenítőt is. Csalit is bánthatták, mert ha kicsit morcosabban rászólunk, akkor rögtön behúzza fülét-farkát, és lefekszik. Mikor beteg volt, akkor sérülések is voltak a bőrén, a Rita megultrahangozta, és van benne 3-4 db. sörétes puskából származó lövedék. Gondoljuk ezeket akkor kapta, mikor még nem nálunk volt. Mikor még jártam velük sétálni, és visszahívtam, visszafutott és egyből lefeküdt, mintha verést várna. Szegény, pedig tényleg soha sem bántjuk őket.

Holnap a cicák jönnek:), sietni kell, mert lassan már veled együtt írom ezt a blogot, persze csak, ha hagyod:)
Anyu

tegnap volt itt Roland /anyád kisfőnöke/ együtt ebédeltünk, meg megnézte a házat. Neki is van egy kisfia, nagyon szép kisfiú, tényleg.
Délután végre rászántam magam, és kivasaltam a maradék ruhádat, és a saját kórházi cuccaimat is. A neten megnéztem, hogy mit kell vinni a kórházba, és összeírtam, mit kell még venni. Nagyon furcsa érzés, annyira vegyes. Talán csak magamat nyugtatom, hogy nem félek, de tudat alatt, teljesen be vagyok szarva. Azzal nyugtatom magam, hogy olyan sokan túlélték a szülést, akkor én is túl fogom, biztos baromira fog fájni. Elkezdtem tegnap a táskákat is felpakolni, a tiedet és a sajátomat is. Ma megnézzük Mamit, ma van a névnapja, és elmegyünk előtte-utána vásárolni. Talán a tegnap délutáni eseményeknek köszönhetően, hogy így elment ez a 37 hét, és talán 2hét múlva már itthon leszünk veled együtt, nagyon rosszul aludtam az éjjel. Görcsölt a lábam, szegény apádnak kellett masszíroznia, nem tudtam aludni, végig az volt az érzésem, hogy szülünk. Pánik? Talán…
Tegnap volt itt a védőnő is, hát sok újat nem mondott. Majd akkor jön mikor már itthon leszünk.
Végülis úgy döntöttünk apáddal, hogy nagyid /anyai/ itt lesz velünk 1hetet, hogy segítsen. Nem akarom apádat cseszegetni, hogy mosson, főzzön, takarítson, én meg irányítsam az ágyból mellőled. Meg tudod ő már látott pár csecsemőt. Apád amikor tud majd hazajön, mert az elején még, te is a szülés fáradalmait fogod piheni, enni, aludni fogsz. Azt meg, hogy alszol, azt akkor is meg tudja nézni, ha hazajött a munkából. Én mikor már nagyobb leszel, akkor fog itthon maradni velünk 1-2hetet:)
Na megyünk, mert még gyógyszertárba is menni kell inzulinért.

Anyu