Rügy blog

Fiacsom!Megtörtént a nagy nap, összeházasodtunk. Anyádat ezentúl kérem úgy szólítani, hogy Kiss-Für Hajnalka:) De inkább sorban:Mammódék(anyai) ott voltak már csütörtök este, pénteken jött még Mesi barátnője is. Péntek este anyukád elment hajat igazgatni, úgyhogy reggelig csavarókban nyomatta:) A cégtől kaptunk egy iMac-et, úgyhogy én egész este transzban nyomkodtam a gépet. Ráadásul vettünk hozzá egy ipod+nike sport kit kombót, úgyhogy tisztára fellendítettük az Apple-t. Tehát én nem nagyon vettem rész a péntek esti bulizásban, csak a nagymammód bivaly lecsóját kísértem le 2 vodka-martinivel.Reggel aztán anyád ismét elment a fodrászhoz:) Hazajött, felvette a menyasszonyi ruhát. Nagyon szép volt. De máris késésben voltunk:) a feszültség szinte tapinhatóvá vált. Rohantunk Martonvásárra fényképezkedni. Ott eltöltöttünk egy órát (majd postolunk fotókat, némelyiket meglátva nem leszel túl büszke…), siettünk haza egy pillanatra, utána házasságkötő terem. Az esküvő szerintem tök jó volt, semmi komolykodás, csak nevetés, meg egy kis könnyezés:) A fő poén az volt, amikor az anyakönyvvezető néni említést tett a násznépről:) Erika és Éva alkották ugyanis a násznépet. (Tudod, a rendező távoli rokonai…;)  Gyorsan megmutattuk magunkat apai nagyszüleidnek, és persze kedvenc dédidnek. Tetszettünk. Végre mentünk a kajálóba, ettünk-ittunk, Tamás még beszédet is tartott. Képzeled, milyen buli lehetett:) Mikor ennek is vége volt (keresztespók és a nógrádi fizettek, nászajándékféle gyanánt, ezúton is köszönjük…), hazaszaladtunk bepakolni, mert utazunk már! De előtte vissza kellett vinni a ruhát. Mikor azt hittük minden OK, akkor szólt utánunk Mesi, hogy a fényképgép itthon maradt. Fasza… Vissza a gépért. Gondolhatod, hogy apukád már nem volt rosszkedvű:)És végül megérkeztünk Szepesre, első kör a Sparba vezetett, utána aludni gyorsan. Holnap folytatom:)