Rügy blog

hát pénteken betöltöttük a 37. hetet, ami annyit jelent, hogy mostantól bármikor elindulhatsz kifelé, már nem leszel koraszülött:), de azért persze nem kell sietned. Hétfőn nagyon sok helyre megyünk, reggel diab. mamma, utána ultrahang és CTG.
Tegnap este apád nagyon fáradtan jött meg a vitorlázásból, annyira, hogy még 24et sem néztünk. Elég jól érezte magát. Ma pedig korán kelt, és ment dolgozni, de nem marad el sokáig. Ma azt mondta, hogy ugye akkor már mondhatja neked, hogy “Rügy, gyere ki:)”
Tegnap előtt voltunk a kedvenc éttermünkben a Steak House-ban, és én minden szabályt felrúgva, jól bekajáltam:) Ettünk nagyon finom tejszínes meggylevest, lekísértük egy kis libamájas steak-kel, amihez áfonyás, laskagombás mártás volt, mennyei…, záróakkord egy buffalo nevű desszert volt, palacsinta megtöltve, vanília fagyival, marcipánnal, és leöntve csokoládéval. Amióta kiderült, hogy cukros vagyok, azóta ez volt az első diéta megszegésem. Talán belefér…
Márton is eljött velünk, bár ő nem evett, mert már a papádéknál vacsorázott. Én nem tudom mi van vele, de megint eléggé megártott neki a sör, pedig csak 3-4 korsóval ivott. Most tanfolyamra jár, az IBM fizeti, nagyon tetszik neki. Már ő is nagyon vár téged, kíváncsi vagyok, mikor először kézbe fog majd, milyen fejet fog vágni, majd lefotózzuk:) Az ember el sem tudja képzelni, mennyire kis pici leszel. Visszatérve, mi vittük haza apáddal, apád is már jó hangulatában volt:), és másnap csak du. 4körül jött az autójáért, szegény gyerek, nagyon beteg volt:(
Tegnap meglátogatott keresztanyád is, főztem nekik /Éva+Artin/ rakott krumplit, nagyon finom lett. Ebéd után fagyiztunk egyet az Osváthban, és csak este mentek haza.
Miután elmentek kimentem a mutyikhoz, mert tudod nincsenek ahhoz szokva, hogy velük egésznap nem foglalkozik senki. Egy kicsit hűlt a levegő is, és gondolom ennek köszönhetően Mula nagyon jókedvű volt, még a labdáért is futott:)
Jelentem tudtam aludni az éjszaka, ez nagy szám mostanában. Nagyon sokat gondolok az elkövetkező napokra, és állandóan te jársz a fejemben, és maga a szülés, és hogy vajon mit fogok érezni, közvetlen azután, hogy megszülettél. Szerintem ez fel sem fogható, most itt vagy bennem, én táplállak, belőlem élsz, tényleg anyád egy gazdatest:) Apád bent lesz velünk míg vajúdok, ha beindul a szülés akkor kimegy, és utána visszajön, ha kibújtál:) Szeretnélek már a kezembe fogni, biztos nagyon tündéri gyerek leszel. Tényleg kell a 9hónap, az elején még el sem tudtam képzelni, hogy te ott vagy, létezel, és majd egyszer kijössz, nem vártam semmit, talán fel sem fogtam. Most meg tudom, hogy élsz, mozogsz, reagálsz bizonyos dolgokra /pl. CTG amit utálsz/, nagyon várlak már.

Anyu