Rólad
Szia keresztfiam. Igaz, hogy még nem vagy megkeresztelve, de szebb, mintha azt mondanám, szia unokaöcsem, a szia öcsém!-ről nem is beszélve. Írtam a nevedben egy négysoros valamit, remélem nem bánod, amíg nem tudod eldönteni, hogy tetszik-e, a szüleid majd kitalálják 
De olyan üres volt az a Rólam-rész. Vagyis Rólad. Na kezdem összekavarni. Sajnos én nem tudok sok olyat mesélni neked, mint anyádék, mert összevissza eddig 3-4-szer láttalak. De azt el tudom mondani, hogy mindig úgy gondoltam, hogy az ember szereti a gyerekeket, mert az sikk, pláne ha családtag. Nos, jelenthetem, hogy egyáltalán nem azért. Ott fekszel anyád ölében, fejed lebukik mert álmos vagy meg mert olyan nagyon még nem tudod tartani, és amikor nem fáj a pocód vagy nem vagy éhes, akkor alszol. Amikor fáj vagy valami nem jó, akkor sírsz. De baszki, hát én is sírnék, ha nem tudnám elmondani, hogy “szétcincálja a marmomat a rohadék… van briketted, vagy hasonló?” Szóval értjük egymást Have fun, Benedek. Akartam most ide valami szép verset vagy versrészletet tenni, de majd legközelebb. Hajnali 2 óra van, kedves szüleid érdekében is remélem, hogy alszol
Legutóbbi hozzászólások